- 01
A finn és a magyar a finnugor nyelvcsalád két legnagyobb élő tagja — nyelvészetileg közelebbi rokonok egymáshoz, mint bármelyikük a szomszédaihoz. Ez az oka, hogy az ELTE-n és a Debreceni Egyetemen önálló finnugrisztika szakok működnek, és hogy a Kalevala magyar fordítása (Vikár Béla, 1909) a világ egyik legkorábbi teljes átültetése.
- 02
Mindkét nyelv agglutináló: ragokat fűzünk a szótőhöz ahelyett, hogy prepozíciókat használnánk. Egyetlen finn szó, a 'talossanikinko' jelentése 'az én házamban is?' — pontosan ugyanúgy épül fel, ahogy a magyar 'házamban-e is'. Ez a szerkezet, amit az angolok nehezen fognak fel, számodra teljesen természetes.
- 03
A finnben is működik a magánhangzó-harmónia: a szavak magas (ä, ö, y) vagy mély (a, o, u) magánhangzói nem keverednek, a ragok pedig igazodnak. Ez ugyanaz az elv, amit magyarként öntudatlanul alkalmazol a 'kezemben' és 'házamban' között — csak Finnországban is.
- 04
Sem a finnben, sem a magyarban nincs nyelvtani nem, és nincsenek olyan névelők, mint a német der/die/das. Cserébe a finnben 15, a magyarban 18 nyelvtani eset jelzi pontosan a szavak viszonyait. Aki már beszéli az egyiket, annak a másik esetrendszere tanulható logikaként, nem memoriter.
- 05
Körülbelül 200 alapszó vezethető vissza közös finnugor tőre. Ilyen a kéz-käsi, víz-vesi, vér-veri, méz-mesi, él-elää, megy-mennä. Nem sok, de minden egyes ráismerés emlékeztet: ugyanaz a nyelvi család, körülbelül 4000 évvel ezelőtt vált szét.